Szurop István – Bár a magyar blogtér nem tartozik a legnagyobbak közé, de így is több mint 2 millió rendszeres blogolvasót és közel 400 ezer blogírót tartanak számon idehaza (forrás: NRC). Egy ilyen zsúfolt piacon hogyan lehet sikeres, látogatott blogokat vezetni? Mivel lehet kiemelkedni a mezőnyből?

Magyarósi Csaba – Biztos vagyok abban, hogy szerencsénk is volt, jó pillanatban határoztuk el, hogy blogolásba kezdünk. Amikor négy éve elindítottuk az Appleblogot, már mindenki tudta, mit az a webkettő, nem kellett utat törnünk a műfajnak, viszont nem is volt még annyi, profin szerkesztett blog, mint mostanában, volt tér a növekedésnek.

Az Egy nap a városban blogot viszont már a meglévő tapasztalatainkra és korábbi olvasóinkra alapozva indítottuk el, így az nem a légüres térbe született bele két éve, amikor már keményebb volt a verseny. A szerencse mellett persze fontos volt, hogy olyan témáról írjunk, ami tényleg érdekel minket, és hogy az a téma érdekeljen másokat is. Meg persze, hogy akkor is kitartóan dolgozzunk, amikor az egész blogolás nem volt még több egyszerű hobbinál.

Fotó: Szűcs Ádám, Magyarósi Csaba (középen), Goldenblog 2011, HVG csoport

SzI – Önként vállalt rabszolgaság mondják a blogolásról, és vannak, akik ezt a rabszolgaságot nehezen tűrik (erre utal többek között az is, hogy jó ha a blogok negyede frissül legalább hetente). Te hogyan viseled? Hogyan néz ki egy elfoglalt, több helyütt is aktív blogger napirendje?

MCs – Tragikusan. Ránézek a napirendemre, és hat halaszthatatlan teendőm van holnapra, nyolc holnaputánra. Két szempontból is nehéz munka ez: egyrészt nincs hétvége, szabadidő, ez nem egy nyolcórás állás, nincs aki elvégezze helyetted a munkát, folyamatos készültségben kell állni.

Másrészt egy idő után, ha komolyan csinálod, a posztok írása jelenti a legkisebb problémát: emberekkel kell ismerkedni, háttérbeszélgetéseket folytatni, elemezni, tervezni, brainstormingolni, hogy megőrizd a pozíciódat, vagy inkább javíts rajta. A blogoszféra tele van lelkes, tehetséges bloggerekkel és nem tart a pályán egy jó szerződés vagy ismerős, minden nap újra meg kell küzdened az olvasóidért.

SzI – A közösségi média térhódítása, a mikroblogok megjelenése mennyiben változtatott a klasszikus blogíráson, blogfogyasztáson?

MCs – Van, aki szerint alapvetően változtattak meg mindent, ezt a véleményt azonban főként azok osztják, akik maguk is elmerültek a mikroblogokban. Viszont látni kell, hogy ezeknek a csatornáknak a látogatottsága jóval kisebb a hagyományos blogokénál, de nem szabad alulértékelni sem őket, hiszen ez a közeg a véleményformálók kedvenc játéktere, akik a mikroblogok világánál egy jóval szélesebb közönséget is elérnek. Szóval annak ellenére, hogy kicsik, fontosak. A mi életünket, növekedésünket viszont nem befolyásolták a mikroblogok.

SzI – Egy népszerű blog szerepe sokszor túlmutat magán a blogon. Rendszereket taszíthat porba, formálja az ízlésünket, termékeket, vállalkozásokat népszerűsíthet (lásd pl. a Ti esetetekben az Egy nap a városban kekszekről, hamburgerekről készült összeállításait). Miért van az, hogy a méretéhez képest egy blog gyakran nagyobb hatással van ránk, mint egy gondosan megtervezett és tízmilliókkal megtámogatott reklámkampány?

MCs – Mert szoros a kapcsolat a blogger és olvasója között. Jobban bíznak benne, mint egy újságíróban és sokkal jobban, mint egy tízmilliós reklámkampányban. A közeli kapcsolat, a személyes hangvétel és a bizalom teszi erőssé a blogokat – ezért is kell erre az értékre mindenekfelett vigyázni.

SzI – Említetted a bizalmat… Hogyan lehet elnyerni az olvasók, látogatók bizalmát, és mi az, ami alááshatja ezt a bizalmat?

MCs – Hitelesnek kell maradni és csak olyan feladatot szabad elvállalni, ami nem ütközik a belső értékrendünkkel vagy a blog mondanivalójával. A bloggernek tudnia kell, miért indítja a blogot és ez az ok sosem lehet a nyereség, a pénz, a karrier. Csak azért szabad elkezdeni, mert az ember hisz benne, hogy van értelme. Ha jól csinálja, pénzt is fog keresni vele, de sosem szabad engedni, hogy a blog célja csak a pénzszerzés legyen. Akkor be is lehet zárni a boltot.

SzI – Több tízezres látogatottságú blogokat készítetek. Gondolom számos népszerű, kevésbé népszerű termék vagy márka „kívánatos szócsőként” tekinthet rátok? Mi kell ahhoz, hogy egy ilyesfajta közeledést szívesen fogadjatok?

MCs – Fontos, hogy a termék és a blog üzenete közel álljon egymáshoz. Egy blogger egyébként jó esetben nem is vállal el olyan megbízást, ami szembemenne a blog üzenetével. Például akármennyit fizetne a Microsoft, nem írnánk azt az Appleblogon, hogy a Windows a legjobb operációs rendszer. Vagy hiába adna egy visszautasíthatatlan ajánlatot a pozsonyi polgármesteri hivatal, sosem írnánk olyat, hogy a szlovák főváros menőbb, mint a magyar. Ez a legfontosabb.

Ezen túl nagyon fontos, hogy a hirdető tisztelje a blogot. Azért akar együttműködni vele, mert tudja, hogy a bloggerben bíznak az olvasói, így rajta keresztül a lehető leghatásosabban tudja célba juttatni az üzenetét. Éppen ezért ne akarjon olyat lenyomni a blogger torkán, amit az nem vállalna el szívesen.

A blogger mindenkinél jobban ismeri az olvasótáborát, ő toborozta őket, ő tartotta maga mellett éveken át az olvasókat, így ő tudja a legjobban azt is, hogy milyen módon kell kommunikálni velük. Meg kell hagyni a szabadságát, mert ebben van az ereje. De a bloggernek is tisztelnie kell a hirdetőjét, figyelembe kell vennie, hogy az nemcsak a két szép szeméért fizet neki pénzt, értenie kell a megrendelő szempontjait és ha azonosulni tud a termékkel, legjobb tudása szerint kell ellátnia feladatát.

SzI – Hogyan látod a blogolás jövőjét? Sokan temetik, mondván a közösségi média és a mikroblogok elszívják a hagyományos blogok közönségét.

MCs – A mikroblogoktól nem félek, de tény, hogy a legfiatalabb generáció már több időt tölt Facebookon, mint a hagyományos híroldalakon, vagy blogokon. Én viszont inkább lehetőséget, mint akadályt látok ezekben a platformokban. Az Egy nap a városban blognak több mint 17 ezer rajongója van, és ők valódi követők, nemcsak  nyereményjátékokkal összefogdosott test nélküli avatárok.

A napokban jelent meg egy írásunk, amire 13 ezer  like érkezett és ezzel együtt elképesztően sok olvasó a Facebookról: közel hetvenezren látták azt az írást. Közösségi média nélkül a fele sem jött volna össze. Szóval én úgy látom, inkább erősítenek minket ezek a szolgáltatások.

SzI – A saját blogjaitokat illetően mik a további tervek? Esetleg tervezitek újabb blogok indítását vagy a meglévő három teljesen kitölti az idődet?

MCs – A meglévő blogok gondozásához is érdemes lenne lassan még egyet legyártani belőlem, biztosan nem tervezem új blog indítását. Az Appleblog, az Egy nap a városban és az Attraktor blog erősítése viszont folyamatosan napirenden van, a következő időszak minden negyedévére jut majd egy nagyobb fejlesztés. De többet egyelőre nem szeretnék elárulni.

SzI – Az írást komolyan vevő írók sokat olvasnak. Gondolom egy profi blogger zsúfolt napjába is belefér egy kis blogolvasás. Neked melyek a kedvenc blogjaid, mit nézel, olvasol szívesen?

MCs – Főleg külföldi blogokat olvasok, de amikor tehetem, ránézek a Bűvös szakácsra és a Malackarajra és szeretem az Urbanistát, meg a Plastikot is.

A fenti interjú rövidített, szerkesztett változata eredetileg a HVG.hu-n jelent meg először, az IT | Tudomány rovatban.

Szurop István – A Facebook és az egyéb közösségi platformok használata, nyugodtan állíthatjuk, Magyarországon is a fősodor részévé vált. Hogyan változott meg ettől az életünk, miért szeretjük és használjuk ennyien a közösségi médiát?

Kékesi Zsuzsa – A kép összetett. Ahhoz, hogy megértsük a közösségi site-ok pszichológiáját, érdemes visszamenni kicsit az időben, a Facebook előtti évekre. Az internetet az emberek mindig is három nagyobb szükségletük kielégítésére használták: információszerzés, kapcsolattartás és szórakozás.

Korábban információt a tartalmi site-okról, emailekből, a keresőkön keresztül mindenféle oldalakról szedtünk össze, kapcsolatot emailben, chaten, Skype-on tartottunk, szórakozni pedig az erre szakosodott oldalakon próbáltunk. A közösségi oldalak mindhárom szükségletre választ adnak, némelyik jobban, némelyik rosszabbul. Minél jobb válaszuk van, annál népszerűbbek lesznek.

SzI – A mobilos tartalomfogyasztás és a közösségi média általános használata mennyiben követel újfajta gondolkodást és működési modellt a tartalomszolgáltatóktól, márkáktól?

KZs – Kezdeném a közösségi média szerepével, mert ez mutatja az utat a mobil felé is. Azzal, hogy változott az információ beszerzésével szemben támasztott igényünk, mert mindenkit jobban érdekel az a tartalom, amit az ismerőseim szemezgetnek, ajánlanak nekem, a tartalom előállítóinak is változott a feladata.

Jelen kell leni a közösségi oldalakon, ráadásul úgy, hogy ne valami rideg, személytelen szereplője legyen ennek a térnek, hanem aktív részese, mintha egy személy lenne egy házibulin, aki be tud kapcsolódni a csoportok, közösségek társalgásába, az őket érdeklő aktualitásokba.

A mobil továbbmegy ezen a dimenzión, és az olvasóhoz nem csak a közösségein keresztül, hanem földrajzilag is közelebb viszi a tartalmat. A mobil eszközöket elképesztően sok dologra használjuk, de ha tartalmat fogyasztunk rajta, akkor nem csak az érdekes számunkra, mit ajánlanak az ismerősök, hanem arra is, hogy lokáció alapon mi releváns számunkra. Tipikusan például a közlekedési információk vagy az időjárás csak azon a földrajzi helyen érdekes, ahol ténylegesen tartózkodunk. Mindez újabb kihívás a tartalomszolgáltatóknak.

:: iOS és Android mobil operációs rendszerek használati aránya a magyar internetezők oldalletöltései alapján, Gemius SA, gemiusTraffic 2010-2012 ::

SzI – Mire jók a Facebook-, illetve mobil alkalmazások? Miért kell alkalmazást fejleszteni egy márkának, tartalomszolgáltatónak? Kinek ajánlod az alkalmazásfejlesztést, és kinek nem?

KZs – Erre a kérdésre van egy nagyon egyszerű, pragmatikus válaszom. Ha van olyan extra szolgáltatás, amit a Facebook közösségeken keresztül vagy az okostelefonok funkcióit kihasználva tudunk nyújtani az ügyfeleinknek, akkor már érdemes elgondolkodni rajta.

Itt persze szétválik a dolog egy szintén nagyon pragmatikus kérdés mentén: mit várunk tőle? Ha image vagy márkahűség erősítése a cél, akkor érdemes alacsonyabb költségek mentén elkezdeni a fejlesztéseket, és nem alkalmazásban, csak az adott felületre optimalizált oldalban gondolkodni. Ha viszont bevételt várunk tőle, akkor egy megtérülési számítás megmutatja, mennyit költhetünk el fejlesztésre, és ha az egyenleg pozitív, akkor valóban lehet alkalmazást fejleszteni.

SzI – Mi kell egy sikeres Facebook-, illetve mobil applikációhoz? Hogyan fogjunk hozzá a fejlesztéshez? Melyik mobilos platformra fejlesszünk inkább, iOS, WinMob, Android?

KZs – Minden fejlesztés előtt érdemes feltenni a kérdést: mit várunk el tőle. A fejlesztések ugyanis drágák, és gyakran nincs belőlük közvetlen üzleti haszon. Néha többet kell elkölteni egy mobilos fejlesztésre, mint amit összesen elköltött eddig a cég a weboldala kialakítására.

Első lépésben én mindenképpen egy mobilra optimalizált oldal elkészítését szoktam javasolni. Az alkalmazáshoz úgyis kelleni fog, de amikor elkezd egy ilyen oldalt megtervezni az ember, már szembesül azokkal a problémákkal, amik később, a sokkal drágább app fejlesztésnél elő fognak jönni. Pl. milyen funkciókat tegyünk rá, hogyan férnek ki a tartalom egy képernyőre, mekkora gombok kellenek, hogy ujjal lehessen navigálni, milyen útvonalakat járjon be a felhasználó, kell-e rá belépés, regisztráció?

Mire egy ilyen tervezési folyamaton átverekedtük magunkat, már gyerekjáték lesz az első alkalmazás, amihez én az iOS (iPhone) fejlesztést javaslom nagyon egyszerű okból: könnyen lehet rá fejleszteni, és kevés számú készülék variáció létezik, amin tudni kell tesztelni az alkalmazást. Következő lépésben célszerű Androidra is fejleszteni, de az nem egy rutinművelet. Sok készülékgyártó különböző felbontású telefonján, különböző Android verziókon, különböző hardveres háttérrel kell tesztelni, nem egy gyors győzelem.

Érdemes mindkét alkalmazást olyan fejlesztő céggel elkészíttetni, akiknek megfelelő tapasztalatuk van, és a korábbi ügyfeleikkel is érdemes a fejlesztés megrendelése előtt beszélgetni, mik voltak a gondok a projekt során.

A Facebookos fejlesztés eggyel könnyebb eset, itt ma már bármilyen webes fejlesztő cég számára elérhető a Facebook interfész leírása, és a képernyő optimalizálása egyelőre csak a desktop verzióra korlátozódik, mivel a Facebook mobil verzióban nem érhetők el az alkalmazások.

A sikeresség azon múlik, hogy megfogalmaztuk-e a célokat, elvárásokat, ezt szem előtt tartottuk-e a tervezés és fejlesztés során, és meghatároztuk-e azt is, miben fogjuk mérni a sikerességet. Tapasztalataim szerint ha mindezeket betartjuk, nagyobb eséllyel lesz sikeres a termék a végén.

SzI – Mit várhatunk egy Facebook-, illetve mobil alkalmazástól, hogyan mérhetjük egy ilyen projekt sikerességét?

KZs – Sokféle mérőszám lehet attól függően, hogy mi volt vele az eredeti cél. Azért általános ökölszabályként kimondhatjuk, hogy minél többen használják, annál sikeresebb. Mobil esetében a használatot részint az alkalmazás-áruházak adminisztrációs felületén láthatjuk, ezek elsősorban a letöltésszámokat mutatják meg nekünk.

Másrészt természetesen Google Analytics-mérést építhetünk bele, amivel az alkalmazáson belüli oldalak látogatottságát lehet mérni. Nem árt, ha a kiválasztott fejlesztő cégnek ebben is van már tapasztalata, mert az Analytics-ben rejlő lehetőségek tovább mutatnak az egyszerű oldalletöltésen.

SzI – Melyek a magyar Facebook legsikeresebb alkalmazásai, márkái, és mitől sikeresek? Melyek a legjobb magyar fejlesztésű mobil applikációk, illetve vannak személyes kedvenceid?

KZs – A magyar Facebook appok közül kettőt említenék, ami sikeres, és egyben jó brand kiterjesztési kísérlet is: az egyik a Bónuszkerék, ami az egyik kuponos oldal, a Bónuszbrigád alkalmazása. A másik az 5 perc angol, amit szintén sokan használnak annak ellenére, hogy nem valami nyereményjáték, hanem tanulni lehet belőle.

Talán az egyik legnépszerűbb Facebook app természetesen a Csajok és Pasik, de néha olyan egyszerű ötletekből lesz nagy hájp, mint a “Mi az indián neved?”. Egyébként szerintem kínosan kevés a jó kezdeményezés a magyar Facebookon ahhoz képest, hogy milyen lehetőségek rejlenek benne és hogy relative olcsó rá fejleszteni.

A mobil appok már más képet mutatnak. Ott az látszik, hogy vannak a klasszikus fejlesztő cégek, akik pénzt szeretnének keresni az innovatív ötleteikkel, és vannak cégek, akik márkakiterjesztésre használják a mobilt.

Előbbi kategóriából az egyik leghasznosabb alkalmazás a BpMenetrend vagy a Traffipax figyelő, utóbbiból pedig a Vatera, a Köpönyeg, de teljesen pozitív hazai példa az OTP alkalmazása is.

Nekem egy céges iPhone 4S-em van, amin elég nagy mennyiségű alkalmazás található, ezeket szép rendben, mappákban tartom. Természetesen a fotós és játék mappáim vannak tele leginkább, de szeretem az augmented reality (kiterjesztett valóság) appokat is, például nagy kedvencem a Skyscanner, amivel repülőket lehet azonosítani, illetve a SkyView, ami a csillagképeket, bolygókat, űrállomásokat mutatja meg. Mindkettőből megvettem a fizetős verziót is.

Természetesen én is használok zenei és közösségi appokat, a híralkalmazások közül pedig néhány külföldin kívül a HVG-t használom legsűrűbben, ami persze egyértelmű kell, hogy legyen, mivel elég aktívan részt vettem a tervezésében, és leginkább a saját használati szokásaimra alapozva készült.

Az iPad 2-es, amit használok sok hasonlóságot mutat alkalmazások számában és irányultságában, de több olyan app van rajta, ami tartalom fogyasztásról szól, például a Flipboard, képes magazinok, mint például a Wired Magazine, sőt e-könyveket is olvasok rajta.

A fenti interjú rövidített, szerkesztett változata eredetileg a HVG.hu-n jelent meg először, az IT | Tudomány rovatban.

Kiegészítés: Kékesi Zsuzsa csütörtöki előadásában (2012. április 12.) arról is beszélt, hogy mennyibe kerül egy Facebook-alkalmazás vagy mobil applikáció kifejlesztése (nagyságrendileg). Íme az adatok…

Facebook-alkalmazás: 200 ezer – 1 millió Ft
Okostelefonra, mobilra optimalizált oldal: 200 – 600 ezer Ft
iPhone-applikáció: 800 ezer – 10 millió Ft
iPhone- és iPad-applikációk együttesen: 2 – 20 millió Ft
Androidos alkalmazás: 800 ezer – 10 millió Ft
WP7-es (Windows Phone 7) alkalmazás: 800 ezer – 10 millió Ft

Szurop István: A Facebookon feltűnő, illetve a különféle üzleti blogokon és kommunikációban megjelenő nagyszámú infografikát elnézve azt gondolhatnánk, hogy valami új keletű jelenséget látunk. De valóban egy új trendről van szó, illetve mitől lett ilyen felkapott az infografika és az adat-vizualizáció?

Nagy Krisztián: Az infografika egyáltalán nem új dolog. A Bécsi Kör egyik neves tagja, Otto Neurath már az 1920-as években kidolgozta az Isotype rendszert, amely egy szimbólumokra épülő képi rendszer számszerű adatok illusztrálására. De korábbra is visszamehetünk, a XIX. századi kartográfusokhoz vagy akár Leonardo da Vinci némely ábrázolásához. Persze ezek stílusukban és formájukban is nagyon eltértek attól, amit mostanában látunk. Ugyanakkor a céljuk nagyon hasonló volt: komplex összefüggések, bonyolult folyamatok sűrített ábrázolása.

Az „infografika-hájpra” szerintem három magyarázat van.

Az informatika és az internet fejlődésével sokkal jobban, könnyebben hozzáférhetőek az adatok, olyanok is melyekről korábban álmodni sem mertünk volna (gondoljunk pl. a hálózatkutatásra). Másodszor, kicsit elcsépelt, de igaz: az információdömping. Az infografika pedig ezen segít, hiszen “előrágja”, előkészíti nekünk az ismereteket, ezáltal segít bennünket a gyors tájékozódásban és a döntéshozatalban. Végezetül, az adatmegjelenítésben ugyanolyan paradigmaváltás van, mint a reklámban: a korábbi formák és eszközök a fogyasztók számára hiteltelenné váltak. Az emberek nyitottabbak egy játékosabb, kreatívabb és őszintébb kommunikációra. Ezért keletkezik ennyi infografika és ezért olyan közkedvelt.

Mindazonáltal ma is érvényes az, amit Wittgenstein oly régen kimondott, hogy amiről nem lehet beszélni (akár képekben sem) arról hallgatni kell.

SzI: Évek óta foglalkoztok infografika-készítéssel. Jellemzően ki rendel tőletek, és miért, infografikát, illetve – a rokonműfajnak számító – infovideót?

Baranyai Júlia: Egészen széles a spektrum, ahonnan az ügyfelek érkeznek. Leginkább talán a közösségi médiát aktívan használó cégek szeretik az infografikát, mert ez egy hangsúlyos, figyelemfelkeltő és sok esetben „virálisan” is könnyen terjeszthető tartalom.

Az egyik ügyfelünk például egy piackutató cég, akinek természetesen nagyon jól áll ez a megnyilatkozási forma és az adatok is kéznél vannak. De készítettünk már orvosi témában, sőt karácsonyi üdvözletként is infovideót. És azt is észrevettem, hogy sokszor a megrendelőnk maga lett szerelmes az infografika műfajába és ezért választotta ezt a kommunikációs lehetőséget.

SzI: Mire megoldás egy jól összeállított infografika vagy infovideó? Kinek ajánljátok, mikor igen és mikor nem?

NK: Az infografika leginkább a meggyőzés eszköze, mert a maga tömör, sűrített jellegével könnyen ráirányítja a lényegre az olvasó figyelmét. Jól bevethető komplex mondanivalójú termékek, szolgáltatások bemutatásánál, elemzésénél. Arra is alkalmas, hogy az egyébként érzelmi szálon működő klasszikus reklámkampányt ellenpontozza az adatközpontú, tényeken nyugvó közléssel, ezáltal hitelesebbé teszi a márka kommunikációját.

Egyedül akkor nem javasoljuk a használatát, ha valamilyen okból nagyon fontos a pontos és precíz, sallang- és illusztrációmentes adat-vizualizáció; ilyen lehet például egy orvosi lelet vagy egy pénzügyi jelentés.

SzI: Mi dönti el, hogy egy témából infografika lesz vagy infovideó?

BJ: Szinte minden infografika elképzelhető animált formában is. Itt döntő lehet a megjelenési felület, hiszen pl. egy sajtóközleményben nincs feltétlenül igény a mozgóképre. Másik fontos szempont természetesen a rendelkezésre álló büdzsé, hiszen egy animáció több embert és nagyobb munkát igényel és ezért természetesen drágább is. De az a legideálisabb, ha mindkét verzió elkészül, hiszen életképesebb egy statikus infografika egy gyors hírfolyamban, míg az infovideó más helyzetekben, más emberekhez jut el.

SzI: Mitől lesz jó, sikeres egy infografika? Vannak ennek a kifejezési formának „műfaji szabályai” és korlátai? Mi kell egy jó infografikához?

NK: Egy infografika akkor lesz ütős, ha jó a központi gondolat, ha valamilyen insightot, meglátást hordoz és azt logikusan és egyszersmind érdekesen közvetíti. További kulcs a sikerhez, hogy a dizájn támogassa a tartalmat, tagolja az információt úgy, hogy vezesse a szemet és könnyebben megérthetővé tegye az összefüggéseket.

Kimondottan csak az infografikára érvényes szabályokról nehéz lenne beszélni, az igazán eredményes tervezők számos tipográfiai, tördelési és kompozíciós törtvényt tartanak be és alkalmaznak amúgy is. Inkább stílusjegyekről beszélhetünk, mint például a piktogramok használata, a nagyméretű számok és a geometriai tagoltság.

SzI: Egy infografika vagy infovideó sikerességét hogyan és miben mérhetjük? Hogyan lesz üzletileg is sikeres egy infografika vagy infovideó?

NK: Nehéz kérdés. Az infografika általában része egy komplex kampánynak. Ezáltal nem biztos, hogy van értelme külön is mérni a hatékonyságát. Az infografika vagy -videó nagyon jól támogatja a PR-t, sőt lehet központi eleme is a PR-nek, kapcsolódhat egy kreatív tervhez, lehet külső vagy akár belső kommunikációs eszköz egy vállalat életében.

A hatékonyságmérésnél nagyjából ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a reklámnál. Hány embert ért el, hányan osztották meg, hol jelent meg stb. A legjobb viszont az, ha vírusszerűen terjedővé válik és saját életre kel.

SzI: A hazai készítésű infografikák, illetve infovideók közül melyek a kedvenceitek? A saját alkotásaitok közül melyekre vagytok a legbüszkébbek?

BJ: Az egyik kedvencem a Haza és Haladás Alapítvány által elindított Közöskassza nevű weboldal, ami egyben egy interaktív infografika. Magyarország költségvetését elemzi sok-sok szempont szerint: kiadás-bevétel, tematikusan,1995-től évenkénti bontásban. Ezt a felületet nem mi fejlesztettük, de számos statikus (hagyományos) infografikát készítettünk nekik ugyanerről a témáról.

Hazai jó példa még a TÁRKI Értéktér című infovideója, ahol a dizájn is szép és a tartalom is nagyon izgalmas. A legbüszkébbek mindig a legújabb alkotásainkra vagyunk, de talán kiemelhetem a Béres Testünkről számokban c. infovideóját, amit a Next Wave megbízásából készítettünk. Ez egy jól sikerült példája egy infovideónak, van egy kerek befoglaló sztori, sok-sok érdekes információ és adat, színes, néhol vicces és látványvilágában is karakteres lett, szerintem. Másik kedvencem a TBWA reklámügynökségnek tavaly decemberben készített infovideó stílusú karácsonyi animációnk, ami igazán szeretnivaló lett.

SzI: Kedvenc külföldi infografikák, illetve kik ennek a műfajnak általatok nagyra tartott külföldi képviselői?

BJ: Az egyik legnagyobb guru ebben a témában a londoni David McCandless, akinek a könyve (Az információ gyönyörű) már magyarul is megjelent. Aztán nemrég találtam rá a Column Five Media nevű kaliforniai cégre, akiknek nagyon tetszenek a munkái. A Good Magazine-ban megjelentek közül pedig A történelem 20 legnagyobb csődje című infografikát kedvelem a leginkább. Ezen az ábrán 5 adatdimenzió is megjelenik, rendkívül jól strukturáltan, frappánsan és humorosan.

Az infovideók közül talán Kenichi Tanaka munkáját említeném meg Japánról, szintén a humora és átgondoltsága miatt, valamint Jonathan Jarvis hitelválságról szóló nagyon sikeres animációját, amit több mint egymillióan néztek már meg a YouTube-on.

SzI: Tudom, hogy folyamatosan figyelitek a dizájnnal, adat-vizualizációval, infografikával összefüggő trendeket, újdonságokat. Tudnátok a témába vágó blogokat, fórumokat ajánlani az olvasóknak?

BJ: A hazai blogoszféraból kiemelném az Infographics blogot, ami egy nagyon jó és friss válogatást nyújt a hazai és a külföldi infografikákból. És persze ajánlom az általunk szerkesztett Infografika.lap.hu-t is. A külföldi portálok közül, a már említett Good Magazine Transparency rovatán kívül, a Smashing Magazine-t és a Flowtown-t érdemes böngészni.

A fenti interjú rövidített, szerkesztett változata eredetileg a HVG.hu-n jelent meg először, az IT | Tudomány rovatban.

Az AdAge Power 150 listájának rendszeres éllovasa az az Ads of the World, melynek alapítója és kurátora egy kedves hazánkfia, Raszl Iván. Ez pedig egy bejegyzés tőle az AotW által legjobbnak választott 2011. februári reklámokról (tévé, közterület, ambient, DM és egyéb kategóriákban).

És ha már listák, akkor következzen néhány újabb… Például a 22 legjobbra értékelt hazai Facebook oldal, valamint a legtöbbet facebookozó városok listája (Prága a 48., Bukarest a 93., Belgrád a 103., Budapest nem szerepel a listán). Mindkét összeállítás a SocialTimes.hu-ról származik.

Még egy közösségi médiás összeállítás, ezúttal más forrásból: Mennyi idő alatt válaszolnak az amerikai gyorséttermi láncok közösségi platformjain? Ebből a bejegyzésből kiderül, hogy a reakcióidők meglehetősen szórtak, az első helyezett Wendy’s átlag 20 perc alatt, míg az utolsó helyezett 2 nap elteltével reagál a fogyasztói bejegyzésekre.

A mostani felsorolás szekció nem lehet teljes e nélkül a legjobb 8 repülős törzsutas programot leíró összeállítás és egy vicces-tanulságos prezentáció (10 módszer, hogy olyan marketingzsenik legyünk, mint Lady Gaga) beszúrása nélkül.

A popikon marketinges oldalát bemutató Jesse Dee ismét nagyot alkotott, talán nem véletlen, hogy legutóbb ő nyerte a SlideShare prezentációs versenyét.

Komolyabbra fordítva a szót, következzék néhány érdekes cikk… Elsőként két magyar nyelvű. Az egyik Doransky bejegyzése, az enyhén provokatív címet viselő „Vállalkoznál?” – igencsak tanulságos. A másik Hampuk Richárd elmélkedése arról, hogy hogyan lehet tönkre tenni egy jó ügy hitelességét (a Magyar Termékről szóló index.hu-s cikk nyomán).

Az elmúlt héten átrágott angol nyelvű cikkek közül három ragadta meg jobban a figyelmemet…  Az egyik csak azért, mert eszembe juttatott egy remek cikket még régebbről, a Harvard Business Review 2003. évi decemberi számából. Fred Reichheld, a cikk szerzője akkor arról írt, hogy az ügyfélhűség és vásárlói elégedettség kapcsán elég egyetlen kérdést feltenni, illetve egyetlen mutatószámot kell csak követnünk.

A kérdés a következő volt: Ajánlana bennünket a barátjának, kollégájának? Válaszát jelölje egy tízes skálán, ahol 10 = nagyon valószínű, hogy igen és 1 = egyáltalán nem valószínű. Mindazokat, akik 9-es vagy 10-es válaszokat adtak elnevezte Népszerűsítőknek (Promoters), a 7-es és 8-as értéket választókat Passzívaknak, a többieket Becsmérlőknek (Detractors) hívta. A mutatószámot (Net Promoter Score, röviden NPS) pedig úgy számolta, hogy a Népszerűsítők százalékos arányából kivonta a Becsmérlők százalékban kifejezett hányadát. Az NPS mérését azóta számtalan kis- és nagyvállalatnál bevezették, illetve általánosan elfogadott mérőszáma lett az ügyféllojalitás / vásárlói elégedettség mérésének. Sajnos a HBR-cikk még mindig fizetős, viszont akit érdekel a téma az itt és itt bővebben is olvashat róla, ingyen.

A másik cikk a márkakiterjesztés veszélyeit és hátrányait mérlegelte és egy másik „nagy öreg”, Al Ries írta (aki társával, Jack Trouttal vagy jó 39 éve kitalálta a pozicionálást). Al Ries állandó rovatában most éppen azt feszegette, hogy vajon az Amazon vagy más monomárkák nem lennének-e sikeresebbek, ha több márkát építenének, ahelyett, hogy az egyetlen meglévőt próbálják meg ráhúzni mindenre. A harmadik cikk az egyik nagy kedvencemről, a QR-kódról szólt (másképpen: kétdimenziós vonalkód) és azt tárgyalta, hogy vajon az egész csak múló trend vagy valami tartósabb. Szerintem ez a (nemcsak) jópofa japán találmány hosszabb ideig velünk marad és tökéletes arra, hogy összekapcsolja az online és offline marketing különálló világait (példák a cikkben).

Végezetül két gyors könyvajánló: Az egyik a Berényi Konrád által is jegyzett és most megjelent „Online üzlet és marketing”, a másik pedig David Meerman Scott „Real-Time Marketing & PR” c. könyve.

A bejegyzéshez mellékelt QR-kódot érdemes megfejteni!

Kiegészítés: A fenti QR-kóddal kapcsolatos játékot lezártuk. Ács Péter nevű kedves olvasónk 2011. április 11-én megfejtette a kódot. Nyereményét, a Szigszalagmarketing c. könyv egy példányát postáztuk.

Kezdjük a blogoszféra angol nyelvű felével, elsőként egy marketing trenddel, a véletlenszerű figyelmességekkel (random acts of kindness). Ez a Trendwatching által beharangozott új irányzat a közösségi médiumok által biztosított lehetőségekre épít. Hosszas magyarázat helyett viszont nézzünk egy gyakorlati példát. A brit Interflora virágküldő cég tavaly októberi kampányában a Twitter felhasználók bejegyzéseit figyelve, kedves meglepetésként ajándékcsokrokat küldött a rossz passzban lévő juzereknek. A céljuk nem az azonnali üzletszerzés, hanem a törődés mint márkaerény bemutatása volt.
És ha már közösségi média, folytassuk néhány idevágó bejegyzéssel…  A HubSpot nevű internet marketinges vállalkozás egy 20 Facebook-oldalból álló remek listát közölt, röviden bemutatva néhány nálunk is ismert világcég FB-oldalát. Ugyanitt számtalan ingyenes, de regisztrációhoz kötött minitanulmány is letölthető.

Hogyan telik egy közösségi média menedzser napja? A Socialcast oldalán található infografika szemléletes képet ad erről is. „Közösségi média kezdőknek és haladóknak” címet viselhetné ez SlideShare-ről letölthető 80 oldalas prezentáció, könnyen átlapozható és informatív, ráadásul bemutatja, hogy milyen egy jó prezentáció (sok kép, kevés szöveg).  A SlideShare egyébként afféle aranybányája a jó ötleteknek. Igazolásképp itt egy szép gyűjtés, amely a „100+ gerilla marketing ötlet” címet viseli (én inkább ambient médiatárnak nevezném, de kétségkívül ütős válogatás, ráadásnak pedig itt a második része).

Az idegen nyelvű szekciót két klasszikus témájú kedvenccel zárom. Az egyik a TED (Technology, Education, Design) „Terjesztésre érdemes reklámok” versenyének 10 legjobb alkotása, van közöttük két-három igazi mestermű. A másik egy jó cikk, amelyet a BNET-en találtam és arról szól, hogy hogyan jött vissza a mélyből a Starbucks márka (némi mélyrepülés után és a bukását jósló károgások ellenére).

Befejezésül kerüljön ide két magyar nyelvű bejegyzés, hogy kicsiny hazánk is képviselve legyen… Az egyik a GfK Shopping Monitor tanulmányának rövid összegzése a Kreatív.hu-n: keserédes kilátások, nőtt a vásárlás előtti informálódás szerepe, csökkent a boltokhoz való lojalitás és amint azt már többször is jelezték, a recesszió hosszabb távú változásokat okozott a fogyasztói magatartásban. A másik a SocialTimes.hu költői kérdésekkel tarkított cikke (Kérdezzük Dalbirt? Kérdezzük!) a Budapest Bank integrált (közösségi + hagyományos média) kampányáról. Ezt a kampányt persze lehet kedvelni vagy éppenséggel nem szeretni, mindenesetre ez az első ilyen Magyarországon. A cikk pedig jó kis vitaindító.

Mi a különbség a marketing tréning és a marketing coaching között?

Sz.I.: A marketinges tréningek általában 8-12 fősek. A jobb minőségű tréningek nagyságrendileg 100-200 ezer forint felett kezdődnek, de nem ritkán ennek a két vagy háromszorosába is kerülhetnek. Ebben természetesen benne van a tananyag, az oktató (tréner) és a tanfolyamhoz tartozó, jelszóval védett internetes oldal használatának a díja is. A könyvekhez és a „dobozos” tanfolyamokhoz képest ennek a képzési formának az a nagy előnye, hogy interaktív.

Kérdezhetünk az oktatótól, megbeszélhetjük a többi tanfolyamra járóval a marketinges problémáinkat, időről-időre házi feladatot kapunk és segítséget, ellenőrzést a megoldáshoz. Sőt, még új üzleti partnerekre vagy szövetségesekre is szert tehetünk a több hetes vagy akár több hónapos tanfolyam során. A marketing coaching más. Talán először azt érdemes megértenünk, hogy ki is az a marketing coach. Nos, ő olyan, mint egy személyi edző a fitneszteremben vagy a sportpályán. Maga az angol „coach” szó is eredetileg ezt jelenti: edző.

Egy tapasztalt coach az iránymutatásaival, a részletes magyarázataival és kérdéseivel segít kihozni belőlünk, illetve a cégünk marketingjéből a lehető legtöbbet. Egy marketing coach egy időben csak egyetlen ügyféllel, illetve csak az ügyfél vállalkozásával foglakozik. Testreszabott programmal, rugalmas, a megbízóhoz igazodó időbeosztással dolgozik. Gyakran nem csak a marketinggel, hanem tágabb értelemben az üzletfejlesztéssel, az eredményesebb vállalati működéssel kapcsolatban is segít. Egy igazi marketing coach sok mindenhez kell, hogy értsen, és ami a legfontosabb, megfelelő empátiával kell rendelkeznie.

Ez a következők miatt is fontos lehet… Egy kisvállalkozónak vagy kisvállalati cégtulajdonosnak nincs főnöke, nincs, aki számon kérje rajta, ha a marketing coach-csal egyeztetett feladatot (pl. határozza meg a megbeszélt szempontok és módszerek alapján, hogy mi a vállalkozás célpiaca) nem végzi el. Egy jó coach segít átlendülni a holtponton és a mindennapos üzleti rutinban és rohanásban eléri azt, hogy a marketing elsődleges prioritás legyen a vállalkozó számára is. Ez a „tanulási” forma tehát a leghatékonyabb és a leggyorsabb, de egyben a legdrágább is. Egy elsőrendű marketing coach díjazása egy kb. 6 hónapos időszakra az egy millió forintot is eléri, sőt azt meghaladja.

Mit ajánl tehát, mi a legjobb megoldás?

Sz.I.: Azt ajánlom, hogy először is mindenki azt mérlegelje, hogy a három lehetséges szempont közül számára mi a legfontosabb, illetve rá mi a legjellemzőbb. Aztán döntsön. Ez a három szempont még egyszer a következő: Mennyire fegyelmezett és képes arra, hogy egyedül, segítség nélkül, a napi munka mellet is elsajátítsa a szükséges tudnivalókat? Milyen gyorsan szeretne eredményeket elérni egy megújult, tudatosabb marketinggel? És természetesen, hogy mi az, amit megengedhet magának, másképpen, mi az befektethető összeg, amit elkölthet a szükséges marketinges tudás megszerzésére? Egy biztos, a marketingbe és a marketinges tudás megszerzésébe fektetett pénz és idő megtérülő befektetések. Ezek nélkül egy kisvállalkozás számára nehéz lesz túlélni a válság hátralévő hónapjait-éveit.

Zárszóként szeretnénk az üzleti élet egyik sikeres szereplőjének, Bill Gates-nek a szavait idézni: „A siker titka a trendekben rejlik. Mindig a megfelelő időben a megfelelő dolgot kell tennünk!” Tudjuk, hogy az elmúlt 50 évben mindig egy üzleti trend határozta meg azt, hogy valaki sikeres lesz-e vagy sem. Ilyen sikertrend ma az internet. A trendek nem kérdezik meg tőlünk, hogy akarjuk-e őket, egyszerűen jönnek, és átsöpörnek a fejünk felett. Csak rajtunk múlik, hogy felülünk-e erre a hullámra.

A válság és a nyomában járó forgalomcsökkenés talán azokat a kisvállalkozásokat is elgondolkoztatta a marketing fontosságát illetően, amelyek eddig egy fillért sem költöttek üzletfejlesztésre, mondván az túl drága mulatság.

Az internetes piac fejlődése töretlen, a felhasználók és weboldalak száma napról-napra ezres nagyságrendben növekszik. 2010-ben egy fogyasztó a döntését már csak mérhető, összehasonlítható faktorok alapján hozza meg. A fejlődés nyomon követése azonban önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy egy elért paci pozíciót megtarthassunk. Folyamatosan figyelni kell a piaci trendeket, a konkurenciát, meg kell határozni a pontos célcsoportot, a leghatékonyabb elérési módot, s ha vállalatunknál szakmai-, költség- és egyéb hiányosságok miatt mindezek elmaradnak, ez komolyan veszélyeztetheti üzleti céljaink elérését.

A hagyományos marketingstratégiák tehát mindenképpen átalakításra szorulnak. Az általunk jól beváltnak tűnő megoldások nem hozzák meg a megfelelő eredményt. Az új, tudatosabb vásárlók hatékony elérésére és befolyásolására új eszközöket kell találnunk. Kijelenthetjük, hogy ma még a legnagyobb vállalatok körében is nagyon ritkán áll rendelkezésre belső szakmai csapat, amely képes lenne megfelelni az új kihívásoknak.

Ahhoz, hogy ezt a területet lefedjük, minimálisan szükség lenne létrehozni egy olyan teamet, amely áll legalább egy programozóból, egy marketingesből és egy elemző munkatársból. Cégünk menedzsmentje azonban hamar rá fog döbbenni, hogy ezeknek a munkatársaknak a képzése, bére, egyéb költsége jóval magasabb annál, mintha az outsourcingban (külső marketing tanácsadásban) gondolkodunk, de akkor mi lehet a megoldás?

Beszélgetőpartnerünk, Szurop István, a Taktikon Kft. ügyvezető tanácsadója a különféle lehetőségek között segít eligazodni.

Hogy vágjanak bele a marketingbe azok a vállalkozások, amelyek eddig ilyesmivel nem foglalkoztak?

Sz.I.: És ilyenek pedig sokan vannak… Egy tavalyi felmérés szerint (forrás: Ipsos és Marketing Commando) a megkérdezett kkv-k kétharmada nem folytat tudatos marketing tevékenységet. Tehát van mit pótolni. A válasz, ami a középvállalatokat illeti, viszonylag egyszerűbb. Ők el tudnak tartani egy főállású marketingest vagy a további fejlődés érdekében egy felkészültebb marketing tanácsadót is felbérelhetnek. A gond inkább a kisvállalkozásoknál, kisvállalatoknál van. Náluk jellemzően a tulajdonos vagy a kereskedelmi vezető, esetleg egy asszisztens végzi el az ez irányú munkát, több-kevesebb felkészültséggel.

Hogy tanulhat bele valaki a kisvállalati marketingbe? Milyen eszközökkel fejlesztheti valaki a marketing tudását?

Sz.I.: Kezdjük talán azzal, hogy miért érdemes egy cégtulajdonosnak vagy egy kisvállalatnak a marketing (ön)képzésbe fektetnie. Először is, a különféle marketing eszközök alkalmazása (az internetnek köszönhetően) egyre olcsóbbá válik, ugyanakkor a kezelésükhöz kell némi szaktudás. Másodszor, mielőtt bármilyen marketing akcióba vagy kampányba kezdenénk, nem árt végiggondolni egy-két dolgot. Kinek szeretnénk eladni pontosan? Mit tudunk róluk? Mit szeretnénk eladni, mondani nekik, mi az a különbség, amely miatt érdemes bennünket választania egy lehetséges vevőnek?

Mekkora nyereséget hoz a konyhára egy új ügyfél, illetve ebből következően, mennyibe kerülhet maximum egy új ügyfél megszerzése? És egy sor hasonlóan fontos kérdés… Tehát nem elég az egyes marketing eszközöket megtanulni kezelni, de meg kell tanulni tervezni és stratégiában gondolkodni is. Ez nem olyan bonyolult, mint ahogyan első hallásra hangzik. Könnyen bele lehet jönni. Viszont nem érdemes tervezés és stratégia nélkül nekivágni. Nagyon sok időt és pénzt takaríthatunk meg, ha előtte végiggondoljuk, megtervezzük a marketingünket. De visszatérve az eredeti kérdéshez: milyen eszközökkel fejleszthető a marketinges szaktudás?

Attól függően, hogy mennyi pénzt szeretnénk rááldozni, illetve milyen gyorsan szeretnénk eredményt elérni a következő lehetőségeink vannak: Ami ingyen van, és egyre több van belőle, az a különféle hazai marketing guruk blogjai, az egyes marketing szakterületek (pl. keresőmarketing) képviselői által megjelentetett cikkek, videók és még sorolhatnánk. Jó pár nagy tudású hazai marketinges szakember osztogatja ingyen a tanácsait, csak körbe kell nézni a világhálón. Aztán ott vannak a különféle kisvállalkozóknak szóló marketing könyvek, pár ezer forintos befektetésért. A teljesség igénye nélkül: Rekettye Gábor „Kisvállalati marketing” c. könyve, vagy a Magyar Marketing Szövetség nemrég megjelent könyve, a „Marketing nélkül nem megy!”, illetve a HVG Könyvek gondozásában március végén megjelenő „Szigszalagmarketing” című könyv.

Ez utóbbi az egyik legismertebb amerikai marketinges, John Jantsch nagy sikerű könyvének magyarított változata. Az ő könyvéből és tananyagaiból egyébként sok hazai kisvállalati marketing szakember tanult. A könyveken túl aztán ott vannak a néhány tízezres forintos kiadást jelentő ún. dobozos marketing tréningek (könyvek, munkafüzetek, hang- és videó anyaggal kombinálva). Hatékony és olcsó tanulást tesznek lehetővé. Végül rendelkezésre állnak még a különféle marketing tréningek és a marketing coaching is.

A cikk itt folytatódik…