Taktikon Kft. – Gyakorlati marketing tanácsadás és egyéni marketing coaching kisvállalatoknak, középvállalatoknak

Május 3-án zártkörű, angol nyelvű előadást tartott Szurop István a CEU (Közép-európai Egyetem) Üzleti Karán tanuló intenzív MBA képzés hallgatóinak. Az induló vállalkozások és kisvállalkozások marketingjéről szóló közel 3 órás vendégelőadás anyaga innen letölthető vagy az alábbiakban átlapozható.

Szakmai partnerünk, a HVG szervezésében került sor 2011. április 7-én az Online marketing sikerkalauz c. szemináriumra.

A telt házas szeminárium előadói, a nyitó előadást tartó és társházigazda, Szurop István mellett a következők voltak:
- Rung András (Ergománia.blog.hu): Webergonómia, a hatékonyság művészete
- Berényi Konrád (Onlinemarketing.blog.hu): Közösségi média: Mi az és hogyan használjuk marketing célokra?
- Bánóczy Zoltán (SEO.blog.hu): Keresőoptimalizálás, avagy a struktúra a király!
- Forgács Mariann (MarketingMorzsák): Hatékony hírlevélküldés

Bővebb információ a szeminárium honlapján található.
Az előadókkal készített interjúkat a Szigszalagmarketing.hu blog részében lehet elolvasni.

Szurop István prezentációja itt lapozható át:

Az előadás jegyzetei a SlideShare-ről szabadon letölthetők.

Új ötletek után kutatva gyakran tévedek a marketing-reklám szakma egyik kedvenc hírforrásának, az Advertising Age-nek honlapjára, ezen belül is oda, ahol naponta frissülő rangsorba szedik a világ leolvasottabb (angol nyelvű) marketinges blogjait. A Power 150 elnevezés kicsit félrevezető, hiszen több mint ezer blog található a listán, viszont mindenképp megéri átfutni, ráadásul a kiszemelt blognévre kattintva megjelenik az adott orgánum legutóbbi öt bejegyzésének a címe is.

Az AdAge Power 150 listájának rendszeres éllovasa az az Ads of the World, melynek alapítója és kurátora egy kedves hazánkfia, Raszl Iván. Ez pedig egy bejegyzés tőle az AotW által legjobbnak választott 2011. februári reklámokról (tévé, közterület, ambient, DM és egyéb kategóriákban).

És ha már listák, akkor következzen néhány újabb… Például a 22 legjobbra értékelt hazai Facebook oldal, valamint a legtöbbet facebookozó városok listája (Prága a 48., Bukarest a 93., Belgrád a 103., Budapest nem szerepel a listán). Mindkét összeállítás a SocialTimes.hu-ról származik.

Még egy közösségi médiás összeállítás, ezúttal más forrásból: Mennyi idő alatt válaszolnak az amerikai gyorséttermi láncok közösségi platformjain? Ebből a bejegyzésből kiderül, hogy a reakcióidők meglehetősen szórtak, az első helyezett Wendy’s átlag 20 perc alatt, míg az utolsó helyezett 2 nap elteltével reagál a fogyasztói bejegyzésekre.

A mostani felsorolás szekció nem lehet teljes e nélkül a legjobb 8 repülős törzsutas programot leíró összeállítás és egy vicces-tanulságos prezentáció (10 módszer, hogy olyan marketingzsenik legyünk, mint Lady Gaga) beszúrása nélkül.

A popikon marketinges oldalát bemutató Jesse Dee ismét nagyot alkotott, talán nem véletlen, hogy legutóbb ő nyerte a SlideShare prezentációs versenyét.

Komolyabbra fordítva a szót, következzék néhány érdekes cikk… Elsőként két magyar nyelvű. Az egyik Doransky bejegyzése, az enyhén provokatív címet viselő „Vállalkoznál?” – igencsak tanulságos. A másik Hampuk Richárd elmélkedése arról, hogy hogyan lehet tönkre tenni egy jó ügy hitelességét (a Magyar Termékről szóló index.hu-s cikk nyomán).

Az elmúlt héten átrágott angol nyelvű cikkek közül három ragadta meg jobban a figyelmemet…  Az egyik csak azért, mert eszembe juttatott egy remek cikket még régebbről, a Harvard Business Review 2003. évi decemberi számából. Fred Reichheld, a cikk szerzője akkor arról írt, hogy az ügyfélhűség és vásárlói elégedettség kapcsán elég egyetlen kérdést feltenni, illetve egyetlen mutatószámot kell csak követnünk.

A kérdés a következő volt: Ajánlana bennünket a barátjának, kollégájának? Válaszát jelölje egy tízes skálán, ahol 10 = nagyon valószínű, hogy igen és 1 = egyáltalán nem valószínű. Mindazokat, akik 9-es vagy 10-es válaszokat adtak elnevezte Népszerűsítőknek (Promoters), a 7-es és 8-as értéket választókat Passzívaknak, a többieket Becsmérlőknek (Detractors) hívta. A mutatószámot (Net Promoter Score, röviden NPS) pedig úgy számolta, hogy a Népszerűsítők százalékos arányából kivonta a Becsmérlők százalékban kifejezett hányadát. Az NPS mérését azóta számtalan kis- és nagyvállalatnál bevezették, illetve általánosan elfogadott mérőszáma lett az ügyféllojalitás / vásárlói elégedettség mérésének. Sajnos a HBR-cikk még mindig fizetős, viszont akit érdekel a téma az itt és itt bővebben is olvashat róla, ingyen.

A másik cikk a márkakiterjesztés veszélyeit és hátrányait mérlegelte és egy másik „nagy öreg”, Al Ries írta (aki társával, Jack Trouttal vagy jó 39 éve kitalálta a pozicionálást). Al Ries állandó rovatában most éppen azt feszegette, hogy vajon az Amazon vagy más monomárkák nem lennének-e sikeresebbek, ha több márkát építenének, ahelyett, hogy az egyetlen meglévőt próbálják meg ráhúzni mindenre. A harmadik cikk az egyik nagy kedvencemről, a QR-kódról szólt (másképpen: kétdimenziós vonalkód) és azt tárgyalta, hogy vajon az egész csak múló trend vagy valami tartósabb. Szerintem ez a (nemcsak) jópofa japán találmány hosszabb ideig velünk marad és tökéletes arra, hogy összekapcsolja az online és offline marketing különálló világait (példák a cikkben).

Végezetül két gyors könyvajánló: Az egyik a Berényi Konrád által is jegyzett és most megjelent „Online üzlet és marketing”, a másik pedig David Meerman Scott „Real-Time Marketing & PR” c. könyve.

A bejegyzéshez mellékelt QR-kódot érdemes megfejteni!

Kiegészítés: A fenti QR-kóddal kapcsolatos játékot lezártuk. Ács Péter nevű kedves olvasónk 2011. április 11-én megfejtette a kódot. Nyereményét, a Szigszalagmarketing c. könyv egy példányát postáztuk.

Az elmúlt hosszú hétvégén több idő jutott ötletvadászatra és böngészésre is. Az érdekesebb marketinges tárgyú találatokból a következő válogatást készítettem:

Kezdjük a blogoszféra angol nyelvű felével, elsőként egy marketing trenddel, a véletlenszerű figyelmességekkel (random acts of kindness). Ez a Trendwatching által beharangozott új irányzat a közösségi médiumok által biztosított lehetőségekre épít. Hosszas magyarázat helyett viszont nézzünk egy gyakorlati példát. A brit Interflora virágküldő cég tavaly októberi kampányában a Twitter felhasználók bejegyzéseit figyelve, kedves meglepetésként ajándékcsokrokat küldött a rossz passzban lévő juzereknek. A céljuk nem az azonnali üzletszerzés, hanem a törődés mint márkaerény bemutatása volt.
És ha már közösségi média, folytassuk néhány idevágó bejegyzéssel…  A HubSpot nevű internet marketinges vállalkozás egy 20 Facebook-oldalból álló remek listát közölt, röviden bemutatva néhány nálunk is ismert világcég FB-oldalát. Ugyanitt számtalan ingyenes, de regisztrációhoz kötött minitanulmány is letölthető.

Hogyan telik egy közösségi média menedzser napja? A Socialcast oldalán található infografika szemléletes képet ad erről is. „Közösségi média kezdőknek és haladóknak” címet viselhetné ez SlideShare-ről letölthető 80 oldalas prezentáció, könnyen átlapozható és informatív, ráadásul bemutatja, hogy milyen egy jó prezentáció (sok kép, kevés szöveg).  A SlideShare egyébként afféle aranybányája a jó ötleteknek. Igazolásképp itt egy szép gyűjtés, amely a „100+ gerilla marketing ötlet” címet viseli (én inkább ambient médiatárnak nevezném, de kétségkívül ütős válogatás, ráadásnak pedig itt a második része).

Az idegen nyelvű szekciót két klasszikus témájú kedvenccel zárom. Az egyik a TED (Technology, Education, Design) „Terjesztésre érdemes reklámok” versenyének 10 legjobb alkotása, van közöttük két-három igazi mestermű. A másik egy jó cikk, amelyet a BNET-en találtam és arról szól, hogy hogyan jött vissza a mélyből a Starbucks márka (némi mélyrepülés után és a bukását jósló károgások ellenére).

Befejezésül kerüljön ide két magyar nyelvű bejegyzés, hogy kicsiny hazánk is képviselve legyen… Az egyik a GfK Shopping Monitor tanulmányának rövid összegzése a Kreatív.hu-n: keserédes kilátások, nőtt a vásárlás előtti informálódás szerepe, csökkent a boltokhoz való lojalitás és amint azt már többször is jelezték, a recesszió hosszabb távú változásokat okozott a fogyasztói magatartásban. A másik a SocialTimes.hu költői kérdésekkel tarkított cikke (Kérdezzük Dalbirt? Kérdezzük!) a Budapest Bank integrált (közösségi + hagyományos média) kampányáról. Ezt a kampányt persze lehet kedvelni vagy éppenséggel nem szeretni, mindenesetre ez az első ilyen Magyarországon. A cikk pedig jó kis vitaindító.

Eredeti megjelenés: haszonkulcs.hu, a cikk első része itt olvasható.

Mi a különbség a marketing tréning és a marketing coaching között?

Sz.I.: A marketinges tréningek általában 8-12 fősek. A jobb minőségű tréningek nagyságrendileg 100-200 ezer forint felett kezdődnek, de nem ritkán ennek a két vagy háromszorosába is kerülhetnek. Ebben természetesen benne van a tananyag, az oktató (tréner) és a tanfolyamhoz tartozó, jelszóval védett internetes oldal használatának a díja is. A könyvekhez és a „dobozos” tanfolyamokhoz képest ennek a képzési formának az a nagy előnye, hogy interaktív.

Kérdezhetünk az oktatótól, megbeszélhetjük a többi tanfolyamra járóval a marketinges problémáinkat, időről-időre házi feladatot kapunk és segítséget, ellenőrzést a megoldáshoz. Sőt, még új üzleti partnerekre vagy szövetségesekre is szert tehetünk a több hetes vagy akár több hónapos tanfolyam során. A marketing coaching más. Talán először azt érdemes megértenünk, hogy ki is az a marketing coach. Nos, ő olyan, mint egy személyi edző a fitneszteremben vagy a sportpályán. Maga az angol „coach” szó is eredetileg ezt jelenti: edző.

Egy tapasztalt coach az iránymutatásaival, a részletes magyarázataival és kérdéseivel segít kihozni belőlünk, illetve a cégünk marketingjéből a lehető legtöbbet. Egy marketing coach egy időben csak egyetlen ügyféllel, illetve csak az ügyfél vállalkozásával foglakozik. Testreszabott programmal, rugalmas, a megbízóhoz igazodó időbeosztással dolgozik. Gyakran nem csak a marketinggel, hanem tágabb értelemben az üzletfejlesztéssel, az eredményesebb vállalati működéssel kapcsolatban is segít. Egy igazi marketing coach sok mindenhez kell, hogy értsen, és ami a legfontosabb, megfelelő empátiával kell rendelkeznie.

Ez a következők miatt is fontos lehet… Egy kisvállalkozónak vagy kisvállalati cégtulajdonosnak nincs főnöke, nincs, aki számon kérje rajta, ha a marketing coach-csal egyeztetett feladatot (pl. határozza meg a megbeszélt szempontok és módszerek alapján, hogy mi a vállalkozás célpiaca) nem végzi el. Egy jó coach segít átlendülni a holtponton és a mindennapos üzleti rutinban és rohanásban eléri azt, hogy a marketing elsődleges prioritás legyen a vállalkozó számára is. Ez a „tanulási” forma tehát a leghatékonyabb és a leggyorsabb, de egyben a legdrágább is. Egy elsőrendű marketing coach díjazása egy kb. 6 hónapos időszakra az egy millió forintot is eléri, sőt azt meghaladja.

Mit ajánl tehát, mi a legjobb megoldás?

Sz.I.: Azt ajánlom, hogy először is mindenki azt mérlegelje, hogy a három lehetséges szempont közül számára mi a legfontosabb, illetve rá mi a legjellemzőbb. Aztán döntsön. Ez a három szempont még egyszer a következő: Mennyire fegyelmezett és képes arra, hogy egyedül, segítség nélkül, a napi munka mellet is elsajátítsa a szükséges tudnivalókat? Milyen gyorsan szeretne eredményeket elérni egy megújult, tudatosabb marketinggel? És természetesen, hogy mi az, amit megengedhet magának, másképpen, mi az befektethető összeg, amit elkölthet a szükséges marketinges tudás megszerzésére? Egy biztos, a marketingbe és a marketinges tudás megszerzésébe fektetett pénz és idő megtérülő befektetések. Ezek nélkül egy kisvállalkozás számára nehéz lesz túlélni a válság hátralévő hónapjait-éveit.

Zárszóként szeretnénk az üzleti élet egyik sikeres szereplőjének, Bill Gates-nek a szavait idézni: „A siker titka a trendekben rejlik. Mindig a megfelelő időben a megfelelő dolgot kell tennünk!” Tudjuk, hogy az elmúlt 50 évben mindig egy üzleti trend határozta meg azt, hogy valaki sikeres lesz-e vagy sem. Ilyen sikertrend ma az internet. A trendek nem kérdezik meg tőlünk, hogy akarjuk-e őket, egyszerűen jönnek, és átsöpörnek a fejünk felett. Csak rajtunk múlik, hogy felülünk-e erre a hullámra.

Eredeti megjelenés: haszonkulcs.hu

A válság és a nyomában járó forgalomcsökkenés talán azokat a kisvállalkozásokat is elgondolkoztatta a marketing fontosságát illetően, amelyek eddig egy fillért sem költöttek üzletfejlesztésre, mondván az túl drága mulatság.

Az internetes piac fejlődése töretlen, a felhasználók és weboldalak száma napról-napra ezres nagyságrendben növekszik. 2010-ben egy fogyasztó a döntését már csak mérhető, összehasonlítható faktorok alapján hozza meg. A fejlődés nyomon követése azonban önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy egy elért paci pozíciót megtarthassunk. Folyamatosan figyelni kell a piaci trendeket, a konkurenciát, meg kell határozni a pontos célcsoportot, a leghatékonyabb elérési módot, s ha vállalatunknál szakmai-, költség- és egyéb hiányosságok miatt mindezek elmaradnak, ez komolyan veszélyeztetheti üzleti céljaink elérését.

A hagyományos marketingstratégiák tehát mindenképpen átalakításra szorulnak. Az általunk jól beváltnak tűnő megoldások nem hozzák meg a megfelelő eredményt. Az új, tudatosabb vásárlók hatékony elérésére és befolyásolására új eszközöket kell találnunk. Kijelenthetjük, hogy ma még a legnagyobb vállalatok körében is nagyon ritkán áll rendelkezésre belső szakmai csapat, amely képes lenne megfelelni az új kihívásoknak.

Ahhoz, hogy ezt a területet lefedjük, minimálisan szükség lenne létrehozni egy olyan teamet, amely áll legalább egy programozóból, egy marketingesből és egy elemző munkatársból. Cégünk menedzsmentje azonban hamar rá fog döbbenni, hogy ezeknek a munkatársaknak a képzése, bére, egyéb költsége jóval magasabb annál, mintha az outsourcingban (külső marketing tanácsadásban) gondolkodunk, de akkor mi lehet a megoldás?

Beszélgetőpartnerünk, Szurop István, a Taktikon Kft. ügyvezető tanácsadója a különféle lehetőségek között segít eligazodni.

Hogy vágjanak bele a marketingbe azok a vállalkozások, amelyek eddig ilyesmivel nem foglalkoztak?

Sz.I.: És ilyenek pedig sokan vannak… Egy tavalyi felmérés szerint (forrás: Ipsos és Marketing Commando) a megkérdezett kkv-k kétharmada nem folytat tudatos marketing tevékenységet. Tehát van mit pótolni. A válasz, ami a középvállalatokat illeti, viszonylag egyszerűbb. Ők el tudnak tartani egy főállású marketingest vagy a további fejlődés érdekében egy felkészültebb marketing tanácsadót is felbérelhetnek. A gond inkább a kisvállalkozásoknál, kisvállalatoknál van. Náluk jellemzően a tulajdonos vagy a kereskedelmi vezető, esetleg egy asszisztens végzi el az ez irányú munkát, több-kevesebb felkészültséggel.

Hogy tanulhat bele valaki a kisvállalati marketingbe? Milyen eszközökkel fejlesztheti valaki a marketing tudását?

Sz.I.: Kezdjük talán azzal, hogy miért érdemes egy cégtulajdonosnak vagy egy kisvállalatnak a marketing (ön)képzésbe fektetnie. Először is, a különféle marketing eszközök alkalmazása (az internetnek köszönhetően) egyre olcsóbbá válik, ugyanakkor a kezelésükhöz kell némi szaktudás. Másodszor, mielőtt bármilyen marketing akcióba vagy kampányba kezdenénk, nem árt végiggondolni egy-két dolgot. Kinek szeretnénk eladni pontosan? Mit tudunk róluk? Mit szeretnénk eladni, mondani nekik, mi az a különbség, amely miatt érdemes bennünket választania egy lehetséges vevőnek?

Mekkora nyereséget hoz a konyhára egy új ügyfél, illetve ebből következően, mennyibe kerülhet maximum egy új ügyfél megszerzése? És egy sor hasonlóan fontos kérdés… Tehát nem elég az egyes marketing eszközöket megtanulni kezelni, de meg kell tanulni tervezni és stratégiában gondolkodni is. Ez nem olyan bonyolult, mint ahogyan első hallásra hangzik. Könnyen bele lehet jönni. Viszont nem érdemes tervezés és stratégia nélkül nekivágni. Nagyon sok időt és pénzt takaríthatunk meg, ha előtte végiggondoljuk, megtervezzük a marketingünket. De visszatérve az eredeti kérdéshez: milyen eszközökkel fejleszthető a marketinges szaktudás?

Attól függően, hogy mennyi pénzt szeretnénk rááldozni, illetve milyen gyorsan szeretnénk eredményt elérni a következő lehetőségeink vannak: Ami ingyen van, és egyre több van belőle, az a különféle hazai marketing guruk blogjai, az egyes marketing szakterületek (pl. keresőmarketing) képviselői által megjelentetett cikkek, videók és még sorolhatnánk. Jó pár nagy tudású hazai marketinges szakember osztogatja ingyen a tanácsait, csak körbe kell nézni a világhálón. Aztán ott vannak a különféle kisvállalkozóknak szóló marketing könyvek, pár ezer forintos befektetésért. A teljesség igénye nélkül: Rekettye Gábor „Kisvállalati marketing” c. könyve, vagy a Magyar Marketing Szövetség nemrég megjelent könyve, a „Marketing nélkül nem megy!”, illetve a HVG Könyvek gondozásában március végén megjelenő „Szigszalagmarketing” című könyv.

Ez utóbbi az egyik legismertebb amerikai marketinges, John Jantsch nagy sikerű könyvének magyarított változata. Az ő könyvéből és tananyagaiból egyébként sok hazai kisvállalati marketing szakember tanult. A könyveken túl aztán ott vannak a néhány tízezres forintos kiadást jelentő ún. dobozos marketing tréningek (könyvek, munkafüzetek, hang- és videó anyaggal kombinálva). Hatékony és olcsó tanulást tesznek lehetővé. Végül rendelkezésre állnak még a különféle marketing tréningek és a marketing coaching is.

A cikk itt folytatódik…